Magyarországon 905 324 működő vállalkozás van. Ebből 16 183 külföldi irányítású, vagyis 1,8%. Ez az 1,8% adja a hozzáadott érték 41,5%-át.

Kétszer olvastam el, aztán megnyitottam egy másik táblát, hogy stimmel-e. Stimmelt. A létszám 781 079 fő, ami 23,3%, az árbevétel pedig 47,0%.

Négy tábla

A KSH külön-külön közli az egyes mutatókat. Egy helyre gyűjtve:

Mutató Külföldi arány Év Tábla
Vállalatok 1,8% (16 183) 2024 9.1.1.21
Árbevétel 47,0% 2024 9.1.1.22
Hozzáadott érték 41,5% 2024 9.1.1.24
Létszám 23,3% (781 079) 2024 9.1.1.25

Frissítés (2026. október 24.): a KSH 2026. szeptember 28-án közzétette a 2024-es végleges adatokat, a táblázat mind a négy sora már ezekre épül. Eredetileg vegyes évek szerepeltek benne: a hozzáadott érték (40,3%) és a létszám (747 560 fő, 23,0%) 2024-es előzetes adat volt, a vállalatszám (15 888) és az árbevétel (48,0%) 2023-as. Az alábbi feldolgozóipari számok ugyanígy frissültek.

Helyesbítés (2026. október 24.): itt eredetileg az állt, hogy az árbevétel 2023-nál tart. A KSH 2026. február 13-i árbevétel-táblájában azonban már szerepelt egy 2024-es előzetes adat, 46,8%.

Egy számra érdemes figyelmeztetni. A másodlagos összefoglalókban kering egy "termelési érték 52,2%" adat. Ez KSH-szám a 9.1.1.23-as táblából, csakhogy a 2025 februárjában közölt 2023-as előzetes arány. A 2023-as végleges érték 51,8%, a 2024-es 51,1%. A termelési érték és az árbevétel más sor, ezért átvétel előtt a mutató nevét és az évet is meg kell nézni.

Helyesbítés (2026. október 24.): ez a bekezdés eredetileg azt állította, hogy az 52,2% mögött valójában az árbevétel áll, 48,0%-kal. A KSH a termelési értéket külön táblában (9.1.1.23) közli, és a 2025. februári kiadás 2023-ra pontosan 52,2%-ot mutatott.

Külön a feldolgozóipar

A külföldi irányítású vállalatok súlya A külföldi irányítású vállalatok súlya 0% 25% 50% 75% 100% Vállalatok 1,8% 3,9% Létszám 23,3% 51,4% Hozzáadott érték 41,5% 63,7% Árbevétel 47,0% 70,6% Teljes gazdaság Feldolgozóipar
A külföldi irányítású vállalatok súlya Vállalatok 1,8% 3,9% Létszám 23,3% 51,4% Hozzáadott érték 41,5% 63,7% Árbevétel 47,0% 70,6%
  1. Teljes gazdaság
  2. Feldolgozóipar
KSH. Mind a négy mutató 2024-es végleges adat.

Itt élesebb a kép. Az 55 898 feldolgozóipari cégből 2 160 külföldi irányítású, vagyis 3,9%. Ez a 3,9% adja a hozzáadott érték 63,7%-át, a létszám 51,4%-át és az árbevétel 70,6%-át.

Nagyjából minden második magyar feldolgozóipari dolgozó külföldi tulajdonú cégnél dolgozik. Ez az a szám, amit érdemes megjegyezni.

Származási ország szerint Németország viszi a prímet: a külföldi hozzáadott érték 28,0%-a és 236 375 alkalmazott. Az Egyesült Államok 13,8%-kal következik, utána Ausztria 7,9%-kal és Dél-Korea 6,3%-kal. Cégszintű létszám- és beruházási adatokat nem sikerült ellenőrizni, ezért ilyen itt nem szerepel.

Helyesbítés (2026. október 24.): ez a bekezdés eredetileg Németországra 30,5%-ot, az Egyesült Államokra 14,5%-ot, Dél-Koreára 7,0%-ot adott meg. Ezek nem a KSH országtáblájának arányai voltak: a tábla összegeit egy másik tábla (9.1.1.24) külföldi irányítású végösszegével osztottam el. Az országtábla saját 2024-es előzetes arányai 29,6%, 14,1% és 6,8% voltak. A forráslista az országtáblát tévesen 9.1.1.30-ként jelölte, a helyes szám 9.1.1.28. A bekezdés most e tábla 2024-es végleges arányait közli: ezekben Ausztria megelőzi Dél-Koreát, a német tulajdonú cégek létszáma pedig az előzetes 233 275 helyett 236 375 fő.

Ahol az árfolyam belép

Egy külföldi tulajdonú üzem Magyarországon gyárt és az eurózónába értékesít. A bevétel euróban érkezik. Nagyrészt ezért van folyó fizetésimérleg-többlete egy nettó energiaimportőr országnak, és 2024-ben ez a többlet a GDP 2,2%-a volt.

Hogy ebből az exportból mennyi a külföldi cégeké, azt nem tudom megadni. A KSH tábláiban árbevétel és hozzáadott érték szerepel, exportalapú arány nem, legalábbis forrásolható nem. A feldolgozóipari számokból szinte biztos, hogy az exportarány ennél is magasabb, a szinte biztos viszont nem szám.

Ugyanezek a cégek a másik irányba is mozgatnak pénzt. A magyar leányvállalat nyeresége az anyacégé. Akár osztalékként hagyja el az országot, akár újrabefektetett jövedelemként könyvelik, a fizetési mérleg kiáramló jövedelemként rögzíti. Ezért tartósan negatív az elsődleges jövedelemegyenleg.

A 2,2%-os többlet tehát nem azt mutatja, mennyit keresett az ország. Azt mutatja, mi marad, miután egy nagy beáramlás találkozik egy nagy kiáramlással. A maradék pedig természeténél fogva vékony.

Irányt igen, nagyságrendet nem

Az irány a fenti. A nagyságrendet nem tudom megadni, és az ok lényeges.

Az elsődleges jövedelemhiányon belül az osztalék és az újrabefektetett jövedelem másképp viselkedik. Az osztalékot úgy fizetik ki, hogy ténylegesen forintot adnak el és eurót vesznek a piacon. Az újrabefektetett jövedelem könyvelési tétel, a piacot meg sem érinti. A fizetési mérleg mindkettőt kiáramlásként rögzíti, de az árfolyam csak az elsőt érzi.

Ezt a bontást az MNB nyilvános adataiban nem találtam meg. Így ez az írás leírja a szerkezetet, de nem tesz számot a hatás mellé.

Ez sosem kerül a hírekbe

A júliusi riportban minden eseménynek dátuma volt. Április 12-i választás, május 29-i uniós bejelentés, július 21-i kamatvágás. A piac aznap elmozdul, aztán továbblép.

A jövedelemkiáramlás nem így érkezik. Az osztalékot tavasszal határozzák el, az utalás pedig elnyúlva történik. Nincs hozzá szalagcím. A negyedéves statisztikából derül ki, és részben ezért hiányzik ez a tényező az említett riport forgatókönyv-táblájából is, amely mérföldkövekből, kamatdöntésekből és olajárból épül.

Mit érdemes figyelni

  1. Szeptember eleje, amikor az MNB közli a második negyedéves fizetési mérleget
  2. Hogy a tavaszi osztalékszezon hagy-e szezonális nyomot az árfolyamon
  3. Amikor a KSH véglegesíti a 2024-es előzetes adatokat, és hogy mennyit mozdulnak

Hogyan olvassuk a folyó mérleg többletét

Ez nem panasznak íródott. A külföldi tőke üzemeket épített és exportot teremtett, a nyereség hazavitele pedig része volt az alkunak.

Az árfolyam olvasásakor viszont hiba a folyó mérleg többletét úgy érteni, hogy az ország jól keresett. Két nagy, ellentétes irányú áramlás maradéka, a maradék pedig könnyen elmozdul.

Az oldal HUF Erősségi Indexe azt rögzíti, ahogy mindez az árfolyamban megjelenik. Előre nem néz. A szám felépítése a módszertani oldalon olvasható.

Semmi nem befektetési tanács, sem deviza vagy más eszköz vételére, eladására vonatkozó ajánlás.

Források

A vállalati statisztikákat közvetlenül a KSH STADAT tábláiból olvastam ki. A táblaszámok azért szerepelnek a szövegben, hogy ugyanaz a tábla újra megtalálható legyen. Utolsó frissítés: 2026. szeptember 28.