Magyarországon 901 708 működő vállalkozás van. Ebből 15 888 külföldi irányítású, vagyis 1,8%. Ez az 1,8% adja a hozzáadott érték 40,3%-át.

Kétszer olvastam el, aztán megnyitottam egy másik táblát, hogy stimmel-e. Stimmelt. A létszám 747 560 fő, ami 23,0%, az árbevétel pedig 48,0%.

Négy tábla

A KSH külön-külön közli az egyes mutatókat. Egy helyre gyűjtve:

Mutató Külföldi arány Év Tábla
Vállalatok 1,8% (15 888) 2023 9.1.1.21
Árbevétel 48,0% 2023 9.1.1.22
Hozzáadott érték 40,3% 2024 előzetes 9.1.1.24
Létszám 23,0% (747 560) 2024 előzetes 9.1.1.25

A vegyes bázisévek nem elírás. A KSH eltérő ütemben frissíti a mutatókat: a hozzáadott értékre és a létszámra már van 2024-es előzetes adat, az árbevétel viszont 2023-nál tart. Vagyis ezeket a számokat nem szabad egymással elosztani. Nem ugyanarról az évről szólnak.

Egy számra érdemes figyelmeztetni. A másodlagos összefoglalókban kering egy "termelési érték 52,2%" adat. A KSH eredeti táblájában az ott álló mutató árbevétel, értéke 48,0%. A termelési érték és az árbevétel más sor, ezért átvétel előtt a mutató nevét is meg kell nézni.

Külön a feldolgozóipar

A külföldi irányítású vállalatok súlya A külföldi irányítású vállalatok súlya 0% 25% 50% 75% 100% Vállalatok 1.8% 3.8% Létszám 23.0% 51.3% Hozzáadott érték 40.3% 63.7% Árbevétel 48.0% 72.0% Teljes gazdaság Feldolgozóipar
KSH. A vállalatszám és az árbevétel 2023-as, a hozzáadott érték és a létszám 2024-es előzetes adat. A bázisévek eltérnek, ezért ezek az értékek nem oszthatók egymással.

Itt élesebb a kép. Az 56 369 feldolgozóipari cégből 2 127 külföldi irányítású, vagyis 3,8%. Ez a 3,8% adja a hozzáadott érték 63,7%-át, a létszám 51,3%-át és az árbevétel 72,0%-át.

Nagyjából minden második magyar feldolgozóipari dolgozó külföldi tulajdonú cégnél dolgozik. Ez az a szám, amit érdemes megjegyezni.

Származási ország szerint Németország viszi a prímet: a külföldi hozzáadott érték 30,5%-a és 233 275 alkalmazott. Az Egyesült Államok 14,5%-kal, Dél-Korea 7,0%-kal következik. Cégszintű létszám- és beruházási adatokat nem sikerült ellenőrizni, ezért ilyen itt nem szerepel.

Ahol az árfolyam belép

Egy külföldi tulajdonú üzem Magyarországon gyárt és az eurózónába értékesít. A bevétel euróban érkezik. Nagyrészt ezért van folyó fizetésimérleg-többlete egy nettó energiaimportőr országnak, és 2024-ben ez a többlet a GDP 2,2%-a volt.

Hogy ebből az exportból mennyi a külföldi cégeké, azt nem tudom megadni. A KSH tábláiban árbevétel és hozzáadott érték szerepel, exportalapú arány nem, legalábbis forrásolható nem. A feldolgozóipari számokból szinte biztos, hogy az exportarány ennél is magasabb, a szinte biztos viszont nem szám.

Ugyanezek a cégek a másik irányba is mozgatnak pénzt. A magyar leányvállalat nyeresége az anyacégé. Akár osztalékként hagyja el az országot, akár újrabefektetett jövedelemként könyvelik, a fizetési mérleg kiáramló jövedelemként rögzíti. Ezért tartósan negatív az elsődleges jövedelemegyenleg.

A 2,2%-os többlet tehát nem azt mutatja, mennyit keresett az ország. Azt mutatja, mi marad, miután egy nagy beáramlás találkozik egy nagy kiáramlással. A maradék pedig természeténél fogva vékony.

Irányt igen, nagyságrendet nem

Az irány a fenti. A nagyságrendet nem tudom megadni, és az ok lényeges.

Az elsődleges jövedelemhiányon belül az osztalék és az újrabefektetett jövedelem másképp viselkedik. Az osztalékot úgy fizetik ki, hogy ténylegesen forintot adnak el és eurót vesznek a piacon. Az újrabefektetett jövedelem könyvelési tétel, a piacot meg sem érinti. A fizetési mérleg mindkettőt kiáramlásként rögzíti, de az árfolyam csak az elsőt érzi.

Ezt a bontást az MNB nyilvános adataiban nem találtam meg. Így ez az írás leírja a szerkezetet, de nem tesz számot a hatás mellé.

Ez sosem kerül a hírekbe

A júliusi riportban minden eseménynek dátuma volt. Április 12-i választás, május 29-i uniós bejelentés, július 21-i kamatvágás. A piac aznap elmozdul, aztán továbblép.

A jövedelemkiáramlás nem így érkezik. Az osztalékot tavasszal határozzák el, az utalás pedig elnyúlva történik. Nincs hozzá szalagcím. A negyedéves statisztikából derül ki, és részben ezért hiányzik ez a tényező az említett riport forgatókönyv-táblájából is, amely mérföldkövekből, kamatdöntésekből és olajárból épül.

Mit érdemes figyelni

  1. Szeptember eleje, amikor az MNB közli a második negyedéves fizetési mérleget
  2. Hogy a tavaszi osztalékszezon hagy-e szezonális nyomot az árfolyamon
  3. Amikor a KSH véglegesíti a 2024-es előzetes adatokat, és hogy mennyit mozdulnak

Hogyan olvassuk a folyó mérleg többletét

Ez nem panasznak íródott. A külföldi tőke üzemeket épített és exportot teremtett, a nyereség hazavitele pedig része volt az alkunak.

Az árfolyam olvasásakor viszont hiba a folyó mérleg többletét úgy érteni, hogy az ország jól keresett. Két nagy, ellentétes irányú áramlás maradéka, a maradék pedig könnyen elmozdul.

Az oldal HUF Erősségi Indexe azt rögzíti, ahogy mindez az árfolyamban megjelenik. Előre nem néz. A szám felépítése a módszertani oldalon olvasható.

Semmi nem befektetési tanács, sem deviza vagy más eszköz vételére, eladására vonatkozó ajánlás.

Források

A vállalati statisztikákat közvetlenül a KSH STADAT tábláiból olvastam ki. A táblaszámok azért szerepelnek a szövegben, hogy ugyanaz a tábla újra megtalálható legyen. Utolsó frissítés: 2026. február 13.