Az előző riport augusztus 31-ét nevezte a naptár legnagyobb egyedi eseményének. Azóta elég sok minden mozdult ahhoz, hogy külön megnézzük ezt a 27 mérföldkövet.
A lényeg, hogy megváltozott a kérdés. Két hónapja az volt a tét, át tudja-e vinni a kormány a jogszabályokat. Átvitte. Ami maradt, finomabb kérdés: egyenlő-e a törvénykönyvbe került jogszabály a teljesített mérföldkővel?
Mi ez a 27 pontosan
Azoknak a dolgoknak a listája, amelyeket az EU szerint Magyarországnak még azelőtt rendbe kell tennie, hogy a rendes kifizetések elindulhatnának. A Tanács szabta meg a helyreállítási terv jóváhagyásakor, és a 2023 decemberében és 2024 januárjában kifizetett mintegy 920 millió eurós előfinanszírozáson túl semmi sem folyik ki, amíg mind a 27 nem teljesül.
Három csoportba esnek:
- Korrupcióellenes intézkedések - ide olvad be a feltételességi eljárás keretében elfogadott mind a 17 korrekciós intézkedés: verseny és átláthatóság a közbeszerzésben, összeférhetetlenségi szabályok, szigorúbb ellenőrzési követelmények, a Bizottság Arachne kockázatpontozó eszközének használata, valamint annak biztosítása, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ténylegesen tudjon vizsgálatot folytatni Magyarországon
- Bírói függetlenség - a független Országos Bírói Tanács jogköreinek bővítése, a Kúria működésének reformja a politikai befolyás kockázatának csökkentésére, az Alkotmánybíróság szerepének megszüntetése a jogerős bírói döntések közhatalmi kérelemre történő felülvizsgálatában, és annak megszüntetése, hogy a Kúria előzetesen megszűrhesse az Európai Bírósághoz előterjeszteni kívánt kérdéseket
- A közpénz átláthatósága - a források felhasználásának nyomon követhetősége és nyilvánossága
- Teljesült 17
- Részben teljesült 9
- Nem teljesült 1
Mind a 27 eredetileg 2022 végére volt esedékes. Három és fél éves csúszásról beszélünk.
A kiindulópont, közvetlenül a kormányváltás előtt
Egy szám számít itt. A 2025 decemberi értékelés szerint a 27-ből csak 17 teljesült maradéktalanul; 9 részben, 1 pedig egyáltalán nem.
Ez az értékelés civil szervezetektől származik, és a 2026 áprilisi választás előtti állapotot írja le. Az előző kormány bizonyítványa, nem a mostanié. A különbségtétel lényeges, mert minden további ezen az alapon történt.
Mi történt két hónap alatt
Az új kormány gyorsan haladt a jogalkotással.
- június 9. - a kormány benyújtja a mérföldkövek magyar jogba ültetéséről szóló törvényjavaslatot
- június 23. - az Országgyűlés elfogadja; kihirdetés június 26. (2026. évi XVIII. törvény)
- június 30. - az Országgyűlés megszavazza a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését (2026. évi XXIV. törvény); a hivatal július 15-én szűnik meg
- július 10. - benyújtják a vagyon-visszaszerzési hivatal felállításáról szóló javaslatot
- július 13. - átmegy az Alaptörvény 17. módosítása, 139 igen szavazattal
A módosítás hozza létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH), amely független ügyészi jellegű szerv, országos hatáskörrel a közhivatalnokokat és állami vagyont érintő nagy korrupciós ügyekben. Nyomozhat, vádat emelhet, polgári igényt érvényesíthet a vagyon visszaszerzésére, és ideiglenesen ellenőrzése alá vonhat olyan cégeket, amelyek gyanúsan szerzett közvagyont tartanak.
Jogalkotási tempónak figyelemre méltó. A tempó nem is a probléma.
A valódi kérdés: egyes rendelkezések a határidő után lépnek hatályba
A júliusi jogszabály nem egyszerre lép hatályba. Nagy része a kihirdetést követő napon, az igazságügyi módosítások jellemzően a 61. napon, egyes rendelkezések pedig augusztus 26-ra, október 1-jére és 2027. január 1-jére vannak ütemezve.
A határidő augusztus 31. Vagyis az október 1-jei és 2027. január 1-jei rendelkezések még nincsenek hatályban, amikor a mérföldkövek esedékessé válnak.
Itt válik ketté:
- Ha a mérföldkő azt kérdezi, elfogadták-e a jogi keretet → ez rendben van
- Ha azt kérdezi, bizonyíthatóan működik-e az intézmény → egy része augusztus 31-én nem mutatható fel
A Helyreállítási Eszköz teljesítményalapú. A Bizottság következetes álláspontja az volt, hogy a tényleges hatást nézi, nem a papírt. Ez a dosszié legélesebb bizonytalansága.
Van mellette még egy függőség. Az Országgyűlésnek az NVVH-törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül meg kell választania az NVVH elnökét és négy helyettesét; a július 29-i hatálybalépéssel ez augusztus 28. Egy papíron létező, ember nélküli hivatalt nehéz működőnek nevezni. Ami mellette szól: ehhez az összes képviselő kétharmadának szavazata kell, ez a kormánypártnak egyedül is megvan, tehát kézben van.
Amit a civilek jeleztek, és amit nem kaptak meg
A Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International Magyarország részt vett a korrupcióellenes szerv kialakításában, és sok mindent el is fogadtak tőlük: felügyelet, polgári peres eljárás, jelentési kötelezettség, adatkezelés, ombudsmani ellenőrzés.
Néhány dolgot nem: közvetlen bírói felülvizsgálat, világosan lehatárolt hatáskör, átfogó külső felügyelet. Hogy ezek döntőek-e a mérföldkövek elbírálásánál, külön kérdés. De ha a Bizottság kifogást emel, alighanem itt fogja.
Egy megjegyzés, amit érdemes kimondani. A civil szervezetek a Bizottság 2026-os jogállamisági jelentéséhez azt írták, hogy a magyar hatóságok a 2025-ös ajánlások egyikét sem hajtották végre, sőt egyes területeken visszalépés történt. Erős megfogalmazás, de az a beadvány januári, a választás előtti. Nem olvasható a jelenlegi kormányról szóló ítéletként.
Értékelés
| Kimenet | Valószínűség | Indoklás |
|---|---|---|
| Szeptemberben benyújtható a kifizetési kérelem | 65% | A jogalkotás kész. Ami maradt, az kinevezés és eljárás, mind kormánytöbbséggel elvégezhető |
| Részleges elfogadás, részleges csúszás | 30% | A Bizottság kifogásolja a még hatályba nem lépett rendelkezéseket. A kifizetés 2027-re csúszik |
| Érdemi kudarc | 5% | A politikai irány már a kifizetés felé mutat; ez az ösvény szűk |
Miért 65%. Először: a nehéz rész, a jogalkotás, megvan. Másodszor: a Tanács júliusban már jóváhagyta a módosított tervet, tehát a politikai akarat a fizetés irányába mutat. Harmadszor: a hátralévő feladatok többségét a kormánypárt egyedül el tudja végezni.
Amit nem sikerült tisztáznom, az is ide tartozik. Nem találtam olyan nyilvános dokumentumot, amely rögzítené, milyen küszöbtől tekinti a Bizottság teljesítettnek a 27 mérföldkő mindegyikét. A fenti 65% ezen a hiányon ül, és jócskán elmozdulna, ha ezek a szempontok nyilvánosak lennének.
Miért marad mégis 35% a másik oldalon. A hatálybalépés kérdése nem formaság. A Helyreállítási Eszközt úgy tervezték, hogy ne legyen elég kijelenteni valamiről, hogy elkészült. Ráadásul a Bizottság Magyarország ügyében már megégette magát, ami nem hajlamosítja nagyvonalú olvasatra.
Mit jelent ez a forintnak
Ahogy az előző riportban is: a 16,4 milliárd euró májusban lett beárazva. Egy kedvező kimenet nem ad a forintnak okot arra, hogy ugyanannyit ismét erősödjön; csak megerősíti, amit a vevők már kifizettek. Hogy ez az átárazás napról napra hogyan csapódott le az árfolyamban, az oldal HUF Erősségi Indexén követhető.
Az aszimmetria a lényeg. A siker benne van az árban, a kudarc nincs. Augusztus 31. nem azért eseménykockázat, mert nagy a felfelé mutató tér, hanem mert a lefelé mutató nyitva van.
Mit érdemes figyelni
- Augusztus 26. - hatályba lép a rendelkezések első köre
- Augusztus 28-ig - megválasztják-e az NVVH vezetését. Az itteni csúszás az első figyelmeztető jel
- Augusztus 31. - a mérföldkövek teljesítésének határideje
- Szeptember vége - benyújtják-e ténylegesen a kifizetési kérelmet. A Bizottság csak ezután értékeli a mérföldköveket, és az is számít, hogyan fogalmaz. A „teljesült" és a „nagyrészt teljesült" nem ugyanaz
Helyesbítés (2026. október 24.): a cikk eredetileg azt írta, hogy egyetlen euró sem folyik ki, amíg mind a 27 mérföldkő nem teljesül, pedig mintegy 920 millió euró előfinanszírozás már 2023 decemberében és 2024 januárjában megérkezett. A Szuverenitásvédelmi Hivatal megszűnését július 2-ra tette; a 2026. évi XXIV. törvényt június 30-án fogadták el, a hivatal július 15-én szűnt meg. Azt írta, hogy a 17. alaptörvény-módosítást a kormánypárt mind a 139 képviselője megszavazta; 139 igen szavazat volt, a Tiszának 141 mandátuma van. Az NVVH vezetésének megválasztására szabott 30 napot július 13-tól számolta, és úgy írta, hogy elég hozzá a kormánytöbbség. Az NVVH-törvény (2026. évi XXXIV. törvény) 64. §-a szerint a 30 nap a törvény július 29-i hatálybalépésétől fut, így a határidő augusztus 28. volt, az Alaptörvény 42. cikke pedig az összes képviselő kétharmadának szavazatát írja elő. Az Országgyűlés augusztus 28-án Unger Annát elnökké, mellé egy elnökhelyettest választott, a másik három elnökhelyettest pedig október 13-án. A figyelendő pontok között augusztus 31. úgy szerepelt, mintha akkor születne meg a Bizottság megállapítása; ez valójában a mérföldkövek teljesítésének határideje volt, a Bizottság a szeptember 30-ig esedékes utolsó kifizetési kérelem után értékel.
Ez közérdekű információn alapuló megítélés, a valószínűségek nem modell kimenetei. Semmi nem befektetési tanács, sem deviza vételére vagy eladására vonatkozó ajánlás. Az index felépítése a módszertani oldalon, a korábbi elemzés a júliusi riportban található.